Super Bowl Passing Game

Régóta foglalkoztat, hogy az NFL-ben miért, mitől ennyire erőteljes a passzjáték. Mivel a Super Bowlba két passz orientált csapat jutott be, ez még inkább időszerűvé tette, hogy kicsit a mélyére nézzek.

A New York Giants Eli Manning vezérletével 4933 yardot passzolt és ez az alapszakaszban a negyedik helyre volt elég. A New England Patriots Tom Brady-vel 5235 yardot passzolt, ami az alapszakaszban a második helyre volt jó.

Alapvetően két dolgot néztem végig. Az egyik, hogy milyen százalékban játszanak Shotgun és ugynevezett under center felállásból.

A korábbi NFL-es tendenciákhoz képest megdöbbentő a számadat. Összesen 128 játék volt a két csapat részéről és Shotgun-ból 65-70%-ban játszottak. 

Ha külön-külön nézzük a két csapatot, akkor ez a szám a Giants esetében 50-55%, a Patriotsnál 80-85%. Ez mindhárom esetben, külön-külön és együttvéve is nagyon magas szám. 

Összesen 81 passz kísérlet volt a mérkőzésen és ebből 57 volt jó. 63% volt a passzok és 37% volt a futások aránya. A passzok 70%-a volt jó. Mindkét szám (passzok aránya, passzok hatékonysága) rendkívűl magas.

Passz playeknél ami érdekes, hogy milyen routokat futottak a WR-k mikor egy passz célba ért. Hogyan volt felépítve a gameplan?

Nézzük meg, hogy mik voltak a sikeres passzok: hook, pivot, screen (RB/WR), in, out, RB out/flare a flat zónába, square in, go/seam. 

Ezek számszerinti alakulása a következő volt:
Hook: 20
Out: 9
Pivot: 8
RB out/flare: 6
Screen: 6 (1 RB, 5 WR)
In: 6
Square in: 1
Go/Seam: 1

A square in és a go/seam route-ok mindegyike 15+ yardos route, ezen felül az egyik out route volt 16-17 yardos elkapás.

A sikeres passzok esetében megfigyelhető, hogy alig volt olyan ami 10 yardnál hosszabb lett volna. 

Számok nyelvére fordítva a sikeres passzok 95 %-a 15 yardnál rövidebb volt (54 az 57-ből). Ami még nagyon szemetszúr és érdemes megvizsgálni, az a hook és a pivot route-ok, amiket egy kalap alá vehetünk. Ezek aránya közel 50%.

Pivot route: egy hook és egy in vagy egy out-nak a keveréke attól függően, hogy a hook melyik irányba történik. 

Egy sikeres hook route megdobása ha sokat gyakorolják és kellően összeszokottak a WR-k és a QB-k, akkor szinte levédekezhetetlen. A többi route esetében mindig sokkal nagyobb a hibázási lehetőség. Külső vagy belső vállra dobja a QB, túldobja vagy röviden dobja, elé dobja vagy mögé dobja. Screenek esetében, ha nem jók a blokkok, akkor szinte biztos, hogy negatív yardos lesz az elkapás.

A 4-5 WR-es felállásoknál megfigyelhető volt, hogy minden passz játék esetében volt 15 vagy annál hosszabb route és mellette egy hook vagy pivot route. Tehát nem arról van szó, hogy a 15 yard feletti route-okat teljesen elfelejtik és mindenki csak rövid route-okat fut. 2-3 részre húzzák szét, osztják fel a pályát egy játékon belül a route-okkal és csinálnak helyett az elkapás utáni plussz yardokhoz. Ezáltal remekül felépített passzok által vezérelt drive-okat lehet végig vinni. Gyakorlatilag a biztosnak nevezett futásokat váltják le a rövid passzos játékok. Ez volt a west coast offense sajátossága, amin most csavartak egyet és az egész rendszert spread (Patriots) és run and shoot (Giants) alapon nyugvó rendszerbe építették bele.

Tulajdonképpen már a konferencia döntők után eldőlt egy kérdés. Vagy legalábbis egy érdekes fejlődésnek lehetünk szemtanúi az NFL-ben. Úgyanis megdőlt egy régi kőbe vésett hüvelykujj szabály. Futás vagy passz? A válasz, passz. A két run first csapat kikapott, a két pass first csapat nyert és Super Bowlt játszott. Ez a Giants esetében külön érdekes, mert hosszú éveken kerestül egy run first csapat volt, akik 2 éve váltottak. Elmondható, hogy az első évben még totális csőd volt a rendszer, míg a második évben, különösen az év második felében összeállt és egy Super Bowl győzelmet ért. A Patriots már régóta átált erre, úgyanugy mint a Packers és a Saints is. A 4 csapatból 3 Super Bowlt nyert, egy pedig játszott 2 Super Bowlt. És amíg a védelmek nem találják meg ennek az ellenszerét, addig sorra fognak megdőlni az NFL-ben a passzokkal kapcsolatos rekordok.